Vlad Tepes erdélyi vajda a meglehetősen gyér dokumentumok és a halála után keletkezett legendák szerint rettenetesen kegyetlen volt, ezért kapta a "dracul", azaz ördög jelzőt. Állítólag húszezresével húzatta karóba az embereket, kínlódásukat nézegetve étkezett, és a legenda szerint még emberhúst is evett. Fametszeteken a hóhér emberfejeket dobál egy kondérba és a vajda vigyorogva, elégedetten ül az asztalnál. Történészek szerint Mátyás királynak elege lett ebből és Visegrádba vitette, bezáratta, ezért 1456-1477-ig tartó uralkodását 12 év kettévágta. Törökök ellen is harcolt. Oroszok, magyarok és száz legendák terjesztették, míg 1488-ban megjelent Nörnbergben az első krónika róla. A világhír 1897-ben érte el, amikor Bran Stoker írása Drakula néven megjelent Londonban. (Constable kiadó). Stoker hivatalnoki családban 1847-ben született, méghozzá Dublinban. Trinity kollégiumban tanult. Hamarosan tagja lett egy okkult, rózsakeresztes szervezetnek. Megismerkedett a rémtörténetek világával és a vámpírok valóságos tényei rettenetesen érdekelték. Először Vámbéry Ármintól hallott Drakuláról, Széchenyi könyvtárból kölcsönzött krónikából, melynek címe: Uan deme quaden thyrane Dracole Wyda. Vámbéry mesélt neki Erdélyről és Budapestről is. A könyvet az utolsó gótikus regénynek is hívják, valóban levelek, táviratok, dokumentumok gyűjteménye. Cselekmény néhány mondatban: Drakula ingatlanokat akar vásárolni Londonban, ezért Jonathan Harker elutazik hozzá. Várkastélyt talál romosan és egy különös embert. Kiderül, hogy a gróf embereket rabol, vérüket szívja és rabságban tartja oket. Harker megmenekül, de közben Drakula is Angliába megy. Egyre több a haláleset. Harker és társai, köztük Van Helsing vámpírvadász visszakergetik a kastélyba a grófot, megölik. The End. 1930-ban Lugosi Béla játszotta a híres Drakula filmet.